Mándoky Kongur István (1944-1992) a nagykunsági Karcagon született is gyermek fejjel elhatározta, hogy ősei a kunok nyelvét megismeri és ha tudja újra feltámasztja. Gyerek fejjel a kunmadarasi szovjet laktanya kipcsák-török nyelvű katonáitól (krími tatár, kazak) kezdte tanulnyi a nyelveiket, majd 1966-1992 között bejárta a kunokkal rokon kipcsák-török népeket és nyelveiket (kazak, kirgiz, nogaj, karakalpak, tatár, baskir, kumuk, taulu, krími tatár) tökéletesen megtanulta. Miközben a rokon népek nyelveit kutatta, rájött hogy őket is fenyegeti a kunok sarsa, a beolvadás és nyelvi asszimiláció. Ezért még a KGB-vel dacolva a nemzeti kultúra és nyelv mellett kezdett felszólalni, mikor a helyi értelmiség ezt még nem merte megtenni. Közben Kongur indetitást váltott, kunból igazi kipcsák-török lett, és köztik apostolként hírdette az anyanyelv szeretetét és tiszteletét.

A földesi Karácsony Sándor Közösségi Ház sok szeretettel hív és vár minden kedves érdeklődőt 2018. november 13-án (kedden) 17:30 órától Jeneiné Nagy Anikó és Ádámné Kerekes Ildikó ”Alkotó Világunk”
című kiállításának megnyitójára.

A kiállítást megnyitja: Bere Anna Mária művésztanár

Közreműködnek: Bende Attila (gitár) és Szémán Sándor (zongora)

Helyszín: Karácsony Sándor Közösségi Ház (4177 Földes, Karácsony S. tér 6.) A kiállítás megtekinthető 2018. november 13-23. között az intézmény nyitva tartási idejében.

Fotó: Csontos Gabriella

Halottaikra emlékeznek 2018. november elsején, csütörtökön a szerepi köztemetőben, ahol 10:00-től szabadtéri istnetiszteletet tartanak. 10:30-kor A szerepi lélekharang ünnepélyes átadására kerül sor.
Avató beszedet mond: Tóthné Verő Tünde polgármester, majd Rácz Endre szaval, végül a harangot megáldja Nt. Török András lelkipásztor

Idén 65 éves a Debreceni Hajdú Táncegyüttes. A Tiszai Zsuzsa és Lovas Bálint által vezetett lassan világhírű együttes 2018 őszén ünnepli e jeles alkalmat  két fantasztikus eseménnyel ünnepli. Fellépnek a Fölszállott a páva döntők döntőjén, ahol a Tv nézők kezében van a lehetőség, hogy ki legyen a néptáncegyüttesek között az első. Kérem a "háromföld" lakóit szavazzanak a Hajdúsokra!

A másik rendkívüli programjuk a Hajdúk Hete c. rendezvény, mely november 17-től 24-ig tart. Hagyományőrző bállal indítanak, majd a debreceni Kossuth téren HajdúSokadalom lesz, és kiállítás nyílik  Burai István festő- és grafikusművészre emlékezve az együttes székházában. November 24-én 15:30-tól és 19:00-től a Csokonai Színházban kerül sor "Egy élet a Tánc..." című jubileumi műsorukra. 

A néptáncos világ legnagyobb elismerését magukénak tudó együttes a három folyamatos „kiváló” minősülés után Martin György Emlékplakett birtokosa, mellyel elsőként az országban - teljesítményük után - a Debreceni Hajdú Táncegyüttes rendelkezik. Megérdemlik, hogy nyerők legyenek!

Fotó: Csontos Gabriella

De milyen volt a „falvak forradalma”? Tudunk-e valamit a Bárándon történtekről? Engedjék meg, hogy hiteles dokumentumok alapján, most néhány szóban megosszam Önökkel az 1956 őszi történéseket!
A fellelhető anyagok tanúsága szerint, a bárándi eseményeket leginkább a Debrecenben történtek befolyásolták, ahol október 23-án, már a délelőtti órákban elkezdődött a tüntetés, ahol, a több tízezer tüntető, már délután olvashatta a debreceni egyetemisták 20 pontos követelését a Néplap különszámában, s ahol az első lövések hamarabb dördültek el, mint Pesten. A Kossuth utcai ávós sortűznek több halálos áldozata volt.
A következő napokban teherautók, katonai járművek tucatjai indultak útnak Debrecenből a megye kisebb településeire. Egyetemisták, katonák, munkások vitték a forradalom győzelmének hírét a falvakba, osztották a követeléseiket tartalmazó röplapokat. Ekkor már nem jártak a vonatok s a vidék riadtan várakozott. A rádió többnyire csak zenét sugározott.

A megyében sorra alakultak a Forradalmi Bizottmányok, vagy a munkástanácsok. Orvosok, tanítók, tanárok, lelkészek, de sok helyen köztiszteletben álló parasztemberek lettek a tagjai. (A hírek és az egymást gyorsan követő események hatására a tanácselnökök, párttitkárok, a falvak korábbi vezetői többségükben elmenekültek.)

Mivel a központi utasítások nem igazán, vagy csak késve jutottak el a településekre, ezért a falvak, városok, szinte önálló köztársaságként élték a napjaikat. Felelősen, mindenütt a rend, a nyugalom, a közbiztonság, a vagyon megőrzését tekintették fő feladatuknak. Önkéntes alapon szervezték meg a nemzetőrséget, - s ha igényt tartottak rá – kaphattak fegyvereket is a forradalom mellé állt rendőrségtől, a katonáktól illetve a debreceni központból.

A falvak többnyire örömmel fogadták az egyetemistákat, majd nemzeti színű zászlókkal a kézben, ha volt 48-as emlékmű, akkor ott, ha nem volt, akkor pedig a községházák udvarán közösen elénekelték a Himnuszt s versek, szavalatok hangzottak el.

Az emberek több helyen elégették a begyűjtési, beszolgáltatási iratokat és szinte mindenhol leverték a diktatúra jelképét, az ötágú vörös csillagot, sok helyen megrongálták a második világháborús orosz katonai emlékműveket. A következő napokban megkezdődött az élelmiszeradományok gyűjtése a harcoló főváros részére. Volt olyan nap, hogy Hajdú-Biharból 20 élelmiszert szállító teherautó indult Budapestre.

Bárándon 25-e reggelén a községháza elé egyetemistákat szállító teherautó érkezett, akik átadták a röplapokat, ismertették a debreceni egyetemisták követeléseit és felajánlották a Debreceni Forradalmi Bizottmány segítségét.
Ezen a napon nálunk is megalakult a munkástanács 7 fővel. Volt köztük parasztember, tanácsi dolgozó, orvos és iparos. 28-ra falugyűlést hirdettek. Itt olvasták fel a forradalmi követeléseket, nyugalomra intették a lakosokat s ígéretet tettek a rend biztosítására, fenntartására. Mindenkit óvtak a fegyverek használatától. (Zárójelben jegyezném meg, hogy szélsőséges gondolkodású emberek nálunk is szerették volna elégetni a község iratait, anyakönyveit, azonban a munkástanács által felállított őrségnek sikerült ezt megakadályoznia)

Bárándon a forradalom 10 napja alatt egyetlen un. „forradalmi pofon” sem csattant el, nem voltak atrocitások, a munkástanács beváltotta ígéretét.

A vörös csillag nálunk sem kerülhette el az emberek haragját. Leverték. A Kossuth-szobor talapzatán a Nemzeti dalt az egyik fiatal tanító szavalta el. Az orosz könyvek a szemétbe kerültek, eldobálták vagy összetépték őket a gyerekek.

November 5-én reggel 3 szovjet tank jelent meg a faluban. A községháza előtt megálltak. Csöveiket az épületre irányították. A legénységből 5 fegyveres orosz katona, nagy kiabálással felrohant a lépcsőn. Fegyvert kerestek és fasiszták után érdeklődtek. Fegyveres harcra nem került sor, békésen tovább mentek.

A rendcsinálás sem sokáig váratott magára. Elkezdődtek a kihallgatások a községháza pincéjében. Sok ember ismert meg a gumibotot, akkori nevén a „Kádár kolbászt”! A Berettyóújfalui kórház megtelt. Megvert, kihallgatott emberekkel feküdtek mindenfelé. Ki hason, ki hanyatt, attól függően, hogy a hasát és az arcát, vagy a hátát és a talpát verték össze.

Bárándnak is voltak un. pufajkásai, kik november 4-e után, a megtorlás eszközeként, annak kinyújtott karjaként működtek. Járőrözés közben, ha a helyzetet úgy ítélték meg, „figyelmeztettek” is – gumibottal, de nem itthon a faluban. (Erre a rendszer nagyon odafigyelt, beosztásuk rendszerint más településre szólt.) (Írta: Ulveczki Lajosné)

Hagyományőrző nap lesz a hajdúszoboszlói Kulturális Központban “Dömötör Napi Mulatság” címmel 2018. október 26. (péntek) 17 órakor. 

Szent Dömötör napi hagyományok – kiállítás és előadás
17:00 Szent Dömötör a juhászok védőszentje

“Pásztorok a Hortobágy mellyékén”- Janó Ákos fotósorozatának kiállítása az 1950-es évek elejéről, Régi pásztoreszközök bemutatása
Dömötör napi hagyományainkat megidézi-Dr. Vajda Mária- néprajzkutató
“Híresek- Örökösök- Velünk élők- A pásztorok világát bemutatja: Gencsi Zoltán- Hortobágy község alpolgármestere
18:00 “Ha felülök a fekete halomra…”- Hajdúsági citeramuzsika a KMVMKK citera zenekara előadásában
18:30 Slambuckóstoló
19:00 A Bakator Zenekar „Gyökereink” című lemezének bemutató koncertje
Hajdúsági táncház- vezeti: Jeremiás Lajos

A belépés ingyenes! 

A kisújszállási Helytörténeti füzetek sorozat 40. köteteként megjelent az Arany-emlékeink című könyv, melyet Máté István és Újszállási Rácz Lajos szerkesztett. A könyv Pintér István anyanyelvi gondozásában látott napvilágot. A kötetet több szerző jegyzi és számos támogatónak köszönhetően jelenhetett meg,
Bemutatására 2018. október 25-én, csütörtökön 16 órai kezdettel kerül sor a kisújszállási Galéria Könyvtárban. A könyvet bemutatja: Dr. Ducza Lajos (a képen) sorozatszerkesztő. Benke Tibor A kisújszállási préceptor című versét előadja: Cs. Nagy Zoltán tanár. Arany János Vásárban című versét elmondja: Lukács Domonkos tanuló. Szeretettel hívnak és várnak minden kedves érdeklődőt a könyvbemutatóra.